Alkalmazottból Vállalkozóvá válás 🥳

Podcast 136. megtekintés 2019. 04. 18., 23:24 Alkalmazottból Vállalkozóvá válás 🥳

2014. január 3.: ezen a napon lett bejegyezve az egyéni vállalkozásom. Onnantól fogva változó intenzitással, de szünet nélkül vállalkozó vagyok. Annak idején még a főiskola mellett vállaltam webfejlesztési projekteket, amihez kellett, hogy számlaképes legyek és szerencsére elég olcsón megúsztam. Lényegében csak a bevételem után kellett adóznom, mert nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom volt. Engem mi vett rá a vállalkozás elindítására? Lentebb megválaszolom.

Zoli már szabad, veled mivan?

A bejegyzés apropója egy előadás amin a tegnapi napon vettem részt a Startup Safari Budapest keretein belül. Az előadó - Dallos Zoltán - konkrétan ezzel a címmel jelent meg, Alkalmazottból Vállalkozóvá válás. Zoli elmesélte a saját történetét meglehetősen transzparensen (amit én díjazni szoktam 😊). Dióhéjban: több, mint 10 évig alkalmazott volt. Többnyire nagyvállalatoknál fordult meg, huszonéves kora végére már magas pozíciója volt, sok felelősséggel. Ekkor - önmaga legnagyobb meglepődöttségére - szívproblémái lettek és a kardiológián kötött ki. Itt jött számára egy fordulópont, nem volt még 30 éves és a stressz következtében szívbetegség alakult ki nála, változtatnia kellett!

Pár évig még beosztottként dolgozott, megfordult több különböző helyen is, de 2016-ban végleg felmondott és elkezdte építeni a vállalkozását. Kifejezetten nem tért ki arra, miért hagyta ott az alkalmazotti létet a stresszen kívül, inkább az aktuális állapotát mutatta be. Próbálta meggyőzni a közönséget, hogy nem is annyira nehéz ügyfeleket szerezni és beindítani egy vállalkozást, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ő online marketinggel foglalkozik és a számairól mesélt sokat, illetve a személyes márkaépítés fontosságáról - ez a rész engem nem igazán érdekelt. Körülbelül itt lett a mondandójának vége, még bejelentette hogy következő hónapban megjelenik a könyve (fuck yeah passzív bevétel!) és egy másik előadást fog tartani üzlet és utazás témában.

Ezt követően a mondandója végén többen is kérdeztek tőle, de főleg technikai jellegűeket, illetve a személyes márkaépítésről információkat, itt a pulzusom 60 fölé nem nagyon ment. Ami engem érdekelt az inkább vállalkozói téma volt, megkérdeztem tőle, hogy mennyi idejébe telt ugyanazt a bevételi szintet elérnie, mint amit azelőtt keresett alkalmazottként. A válasza a nagy átlagot képviseli: 12-18 hónap. Bizony! Alsóhangon egy évnyi futópénzre van szükséged ha belevágsz a vállalkozósdiba. Sajnos nem került elmondásra, hogy neki milyen előnye származott a váltásból és megérte-e neki. Ezt a két hiányosságot én szeretném megválaszolni helyette a tapasztalataim alapján: mikor érdemes váltani és milyen eredményekre számíthatsz 1-2 múlva?

Biztos lépjek, mi lesz így velem? 😯

Biztos lépjek?

Annak idején senki sem kötelezett engem a vállalkozás kiváltására, készpénzezhettem is volna az ügyfelekkel - de nem akartam. Fontos részlet, hogy vállaltam alkalmanként diákmunkát is és ennek kapcsán szerencsém volt egy vérbeli vállalkozó jobbkezévé válni. Ő úgy vélekedett, hogy a diákmunkást pár hónapig érdemes alkalmazni a diákszövetkezeten keresztül, majd ha beválik a diák, direktben megbízni. Tökéletesen egyetértettem vele, mert megtudtam, hogy amit én kapok óradíjat, annak kb. a másfélszerese kerül kiszámlázásra utánam. A diákszövetkezethez került a megbízóm által kifizetett összeg harmada! Okés, pár hónapig amíg megkapják a bevételem után a tisztességes részt a közvetítésük után még rendben van, de utána már el lehet őket engedni. Így tettünk mi is és kapóra jött, hogy számlaképes vagyok. Ezt követően a megbízóm ugyanannyit fizetett utánam óránként mint eddig, de a bevételem 30%-al megnött (azonos munkáért)!

5 évvel később, 3 éves alkalmazotti időszakkal a hátam mögött többekközött ugyanez volt számomra a kiváltó ok. A megbízóm által fizetett összeg kb. felét kaptam meg, a másik fele ment az államnak és egyéb járulékokra. Én ezt visszautasítom, én magam akarok rendelkezni az összegről és arról, hogy mire költöm! Alvállalkozói modellben a kifizetett összeg kb. 90%-a marad nálam és ki lehet hagyni a köztes cégeket (utolsó munkahelyemen olyan alvállalkozó voltam már, ahol köztem és az ügyfél között még 2 cég állt, akik fejenként 20-20%-ot vettek le a munkámon). Ehhez természetesen még hozzákapcsolódtak személyes ellentétek is. Sosem tudtam eltekinteni az érzéstől, hogy bármilyen jó munkahelyen is voltam a viszonyunk mindig is az volt, hogy a főnök megmondja mit kell csinálni, nekem pedig el kell végeznem. Javasolhatok és lehet véleményem, de minek - kevés "főnök" bízza rád a feladatot. Nekem ez egy mélyről jövő egyértelmű érzés volt: nem vagyok hajlandó többet másnak pénzt keresni és olyan körülmények között dolgozni, amire nem tudok hatni!

Az életminőségbeli változások egyértelműek és egyben félelmetesek is. Hamar rájön az ember, hogy egy olyan félelem tartotta rabságban ami nem is létezik! Nem probléma, ha ébresztőóra nélkül kelsz fel. Nem baj, ha szép időben elmész strandolni délelőtt vagy ha délután 2-kor szúnyókálsz egyet. Ez a természetes működésed, csak eddig megerőszakoltad magadat mások véleménye / ráhatása miatt tévesen. Korlátolt robotból (hehe, végsősoron Te is egy automatizált bevételforrás vagy valakinek ameddig alkalmazott vagy), lehetőségkereső vállalkozóvá válsz. Az utcán sétálva olyan beszélgetésekre is felfigyelsz, amire korábban sosem, mert az agyad elzárt téged a lehetőségektől tudat alatt. Egyszerű: minek ragadjon meg a figyelmed olyan problémákon, aminek a megoldására tudod hogy úgysem lenne időd a munkahely + edzés + social élet triangulum mellett. Viszont amikor te mondod meg, hogy "munka" alatt mit értessz és mibe fekteted az időenergiádat - szabaddá válsz és nem akarsz visszatérni sosem.

Ezt több mint 40 unalmas percben ki is fejtem bővebben a legelső MILO podcast részben, hallgasd meg és iratkozz fel rá!



← vissza